A klímaváltozásról és a széndioxid kvótáról
A globális felmelegedés egyik oka és kulcsfontosságú tényezője az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott széndioxid növekvő mennyisége. Az ENSZ világszervezete 1997-ben a Kyotói egyezmény keretében meghatározta a széndioxid kibocsátás keretszámait, melyet mára a világ majdnem összes nemzete elfogadott. Ez az úgynevezett Széndioxid Kvóta. Országonként a Kvótának megfelelő, csökkenő mennyiségű széndioxidot lehet a légkörbe juttatni az ipari termelés és közlekedés által. Az ENSZ szervezetei ellenőrzik és nyilvántartják a kibocsátás mértékét.
Az egyezmény alapján, minden ország meghatározott keretmennyiségű széndioxid kvótát kapott. Vannak országok, mint például Dánia, vagy Magyarország, akik a széndioxid kvótájukat nem használják fel, mert rengeteg Zöld energiát állítanak elő, esetleg már csökkentették a szénalapú energiatermelésüket és felhasználásukat, vagy éppen gazdasági visszaesésben vannak - azaz kvóta feleslegük van. Míg vannak országok, melyek szélsőségesen túllépik a széndioxid kvótát, például az Egyesült Államok, Kína, India, stb. Az egyensúlyt a kvótakereskedelem szabályozza, melynek keretében azon országok, melyek kvóta többlettel rendelkeznek, eladhatják azt azoknak, akiknél kvóta hiány van, míg utóbbiak megváltják ezzel a kvóta feletti kibocsátásukat. A kibocsátás mérséklése és a felmelegedés visszafordítása érdekében a kvóták folyamatosan csökkennek, 2020-ig a jelenlegi szint cca. felére szükséges leszorítani. 2050 után az emberiség széndioxid emisszió szaldójának zéró összegűre kell csökkennie - csak így fordítható vissza a globális felmelegedés és kerülhető el a klímakatasztrófa.
Az ENSZ a széndioxid kvótát ugyan meghatározza, a kvóta megtakarítást ugyanakkor az országok saját maguk szabályozzák, így akár növelhetik is kvótájuk eladható részét olyan beruházásokkal, amelyek bizonyítottan csökkentik a kibocsátást, és amelyeket az ENSZ szervezetei minősítenek. Ilyen beruházások a megújuló energiaforrások fejlesztése, az erőművek korszerűsítése, vagy elavult technológiák kiváltása, mint például:
- Szél energia hasznosítása
- Víz energia hasznosítása
- Napenergia hasznosítása
- Geotermikus energia hasznosítása
- Dagály és hullám energia hasznosítása
- Erdőtelepítés, energia növények telepítése
Magánemberként a Zöld energiával előállított termékek tudatos fogyasztásával, életvitelünk CO2 lábnyomának tudatos csökkentésével, és például a felsorolt projectek megvalósulásának elősegítésével tehetünk többet gyermekeink és Föld élhető jövőjéért. Zöld beruházásokkal rengeteg új munkahely teremthető!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése