Energia típusok

A következő felsorolásban a megújuló energiákról olvashatsz.
A sorrendet nem fontossági vagy népszerűségi igények alapján állítottam össze.

A megújuló energiák,amikről már mindenki hallott:
-Napenergia
-Vízenergia
-Szélenergia
-Geotermikus energia

Amelyek még nem annyira elterjedtek(nem biztos,hogy mindenki ismeri ezeket az eljárásokat):
-Hullám energia
-Energia növények

1. A napenergia

A napenergia aktív és passzív hasznosítási módjai:

A napenergia hasznosítási lehetőségei, aktív és passzív módon. A lehetőség a napenergia hasznosításában alapvetően két irányt mutat. Az egyik módszert már az ókorban is használták, míg a másik a legújabb kor eszközeinek, technológiájának köszönhető. Az aktív hasznosítás elvi lehetőségeivel bezáróan a folytatásban azok konkrét berendezéseit is megismerhetjük.

A napenergia-felhasználás csoportosítása
A napenergia közvetlen hasznosításának legelterjedtebb módjait két fő csoportba szokás sorolni. Ezek egyike az ún. aktív hasznosítás, amikor valamilyen külön erre a célra készített eszköz (kollektor, napelem) segítségével alakítjuk át a napsugárzási energiát hővé vagy villamos energiává. A napenergia aktív hasznosítása alapvetően fototermikus vagy fotovillamos módon mehet végbe.
A másik megoldás a passzív hasznosítás, amikor külön kiegészítő eszköz, berendezés nélkül tudjuk a napenergiát hasznosítani. Ez lényegében az épületek kialakításával, tájolásával kapcsolatos.

Termikus hasznosítás
A napenergiát folyadék vagy levegő közeget áramoltató átalakító eszköz (napkollektor) révén közvetlenül hővé alakítjuk. Ebben az esetben a közeg áramoltatása külön energiát igényel. A felmelegített folyadékot leggyakrabban meleg víz előállítására használjuk fel, egyéb technológiai célok is szóba jöhetnek, úgymint épületek, uszodák növényházak fűtése, gyümölcsök, növények szárítása aszalása.
A begyűjtött hőenergiát legtöbbször tárolni kell. Ennek oka az, hogy az energiát akkor szeretnénk felhasználni, amikor a napenergia nem áll rendelkezésre, vagy fordítva, akkor van energiahozam, amikor nincs felhasználási igény. A hőenergiát a munkaközegtől függően tárolhatjuk. Folyadék esetén a leggyakoribb megoldás egy megfelelő méretű szigetelt tartály, levegő esetén kőtároló alkalmazása.

Fotovillamos hasznosítás
Napelem segítségével alakítjuk át a napenergiát közvetlenül villamos energiává. Az ily módon kapott alacsony egyenfeszültséggel lehet fogyasztókat (pl. világítás, szellőztetés, stb.) működtetni. Szükség esetén 230V-os váltóáramú fogyasztók is működtethetők egy inverteres egység közbeiktatásával. Az összegyűjtött energiát kémiai úton akkumulátorokban vagy más módon, pl. víz helyzeti energiájaként tárolják, majd azt igény esetén használják fel.
Számos esetben olyan helyen kell energiaellátást biztosítani, ahol nem áll rendelkezésre kiépített energiaszolgáltató hálózat, például tanyák esetében. Az energiaellátó hálózat kiépítésére viszont a magas bekerülési költség miatt általában nincs lehetőség. Ebben az esetben lehetséges megoldásként kínálkozik a fotovillamos rendszerek önálló vagy más, pl. szélgenerátoros vagy dízelmotoros áramfejlesztővel kombinált, ún. hibrid rendszer alkalmazása.
Fontosabb alkalmazási területek:
- hálózattól távoli telepek, farmok, épületek, istállók, raktárak villamosenergia-ellátása (világítás, szellőztetés, vagyonvédelem stb.)
- öntözés, vízszivattyúzás (belvíz), állattartó telepek vízellátása,
- hírközlő berendezések villamosenergia-ellátása
- közszükségleti berendezések energiaforrása.

Passzív hasznosítás
A napenergia passzív alkalmazása elsősorban az épületekben való hasznosítást jelenti. Az épületek hőháztartásának – napenergia-hasznosítással történő – optimalizálására számos eszköz jöhet szóba. Ezek közül is kiemelhetjük a tájolást, a határoló felületek energiatudatos formálását valamint réteges falszerkezetek kialakítását. Az így kivitelezett épület jelentős fűtési energiamegtakarítást tesz lehetővé a hagyományos épülethez képest.
Alapvető tervezési szempont, hogy a lakóépületekben a legnagyobb fűtési igényű szobákat a napsugárzásból nyerhető energia és fény miatt D-DK-K-i irányba tájoljuk. Ugyanakkor a kisebb fűtési igényű helyiségekkel szigetelni, védeni célszerű a nagy fűtési igényűeket.
A határoló felületek energiatudatos kialakításánál a szoláris szemlélettel tervezett épület esetében télen a szoláris hőnyereség, nyáron pedig a hőveszteség – természetes szellőztetés révén – való növelését kívánja elérni. Ily módon jelentős szerepe van a tájolásnak, benapozásnak, azaz nagy üvegezési arány és nagy hőtároló tömegek a jellemzői.
A réteges falszerkezetek alkalmazásával mind a hőszigetelési, mind pedig a hőtárolási követelmények is megoldhatók. A külső és a közbenső szigetelésű falazatok is eszközei ennek a megoldásnak.
A passzív napenergia-hasznosítás lényege, hogy a felsorolt eszközöket nem külön-külön, hanem lehetőleg integrált módon használjuk fel.

A  napenergia használati módjainak részletes változatai tehát a következők:
Termikus hasznosítás módjai és eszközei:  1. Használati melegvíz készítés
                                                                    2. Egyéb termikus hasznosítás

Villamos hasznosítás: 1. Fotovoltaikus napelemek
                                    2. Egyéb villamos hasznosítás és eszközeik

Passzív solar technikák, alkalmazások:
A technológiákba nem merülök bele. Ennek bárki,bárhol utána tud nézni.

2.A vízenergia 

Vízenergia hasznosítás, vízerőművek, vízturbinák

A vízenergia hasznosításának sajátosságai, vízerőművek, vízturbinák. A vízenergia is a napenergiából származtatható, nagy mennyiségben rendelkezésre álló és napjainkra a megújuló energiaforrások egyik legnagyobb mértékben hasznosított fajtája. Régóta használja az emberiség, mert kiszámítható, folyamatos és nagy energiák felhasználását teszi lehetővé. Több féle módon alkalmazzuk ma is. A felhasználását a technológia fejlődése egyre hatékonyabbá tette.

A vízenergia jellemzői
Az alapvetően napenergia-eredetű, ezért megújulónak tekinthető /víz-körforgás/ vízenergia felhasználása több ezer éves múlttal rendelkezik. A régészeti leletek alapján ismerünk 5000 éves öntözőrendszereket, de a vízkereket (tehát a vízenergia átalakítását mechanikai munkává) már biztosan használták a nagy ókori birodalmak (Egyiptom, Kína, India). Vízimalmokat működtettek a rómaiak és a görögök egyaránt.
A világban a vízenergia hasznosításának számos közismert és kevésbé ismert, de alkalmazott és jelenleg is kutatott módszere ismeretes:
Vízerőművek
- folyami erőmű, duzzasztással vagy anélkül
- árapály erőmű, egyutas-kétutas, egymedencés rendszerek
- árapály erőmű, összetett medencés
- árapály erőmű, víz alatti „szélerőmű"
Vízimalmok
Szivattyús energiatárolók
A világ villamos energia-termelésének kb. 20%-a vízenergiából származik, összesen kb.2030 TWh mennyiségben, ez a meglévő kapacitás többszáz-szorosa a szélerőműveknek.
Vízenergia Magyarországon
A hazánkban jelenleg műszakilag hasznosítható vízenergia-potenciált 1000 MW-ra becsülik, ez teljes kihasználtsággal kb. 25-27 PJ/év /7.000….7.500.GWh/év/ energiahozamot jelent. Ennek különböző okok miatt pillanatnyilag mintegy 5%-át hasznosítjuk, ez az összes villamos energia igénynek kevesebb, mint 1%-a. A készlet 72%-a ill. 720 MW a Dunára, 9%-a a Drávára jut, amelyből eddig hazai célra még semmit sem hasznosítottunk. A Tisza 10 %-ot ill. 100 MW-ot képvisel, amelyből a Tiszalöki és a Kiskörei vízerőművekben 11,5+28 = 39,5 MW-ot valósítottak meg. A Rába és a Hernád folyók együtt 5% ill. 50 MW potenciált jelentenek, amelyből több kisebb vízerőmű jelenleg együttesen 4,5 MW-ot hasznosít. A maradó 4%-on egyéb, szintén még ki nem használt lehetőségek osztoznak.
A kis vízerőművek (100 kW…25 MW) és törpe vízerőművek (100 kW alatti) vízgazdálkodási és energetikai célokat egyaránt szolgálnak. Környezetre káros hatásuk szinte nincs, létesítésük gyakran vízrendészeti szándékból vetődik fel. A kis teljesítmények miatt jelentőségük az országos villamosenergia-ellátásban nem nagy, de a helyi energiaellátásban hasznosak lehetnek.
A hasznosítható esés szempontjából a kis-, közepes és nagyesésű vízi erőműveket különböztethetünk meg.
H ≤ 15 m kis esésű,
15 m < H ≤ 50 m közepes esésű
H > 50 m nagy esésű erőműnek nevezzük.
A három típusnál a nyomócsatorna hossza, valamint az alkalmazott turbinatípus alapvetően eltérő. Az esés növekedésével a nyomócsatorna hossza és meredeksége jellegzetesen nő az eséssel.
Teljesítmény (P) szerint is osztályozhatjuk az erőműveket.
P ≤ 100 kW törpe
100 kW < P ≤ 10 MW kis
10 MW < P ≤ 100 MW közepes és
P > 100 MW nagy teljesítményű vízerőműről beszélünk.
Például a kiskörei vízerőmű a 12-15 MW teljesítőképességével a közepes kategóriába tartozik.
 A vízenergia átalakítása mechanikai energiává a vízturbinákban történik. A legjellemzőbb turbinatípusok: Bánki Donát, Pelton, Francis, Kaplan, csőturbina.
Kistelepülési szinten is megfontolandó a vízenergia felhasználása, elsősorban az energiatárolás környezetbarát megoldására. Ha pl. egy megfelelő méretű természetes tároló kialakítása lehetséges, amit egyéb megújuló energiaforrás használatával feltöltünk, és az energiaigényeknek megfelelően engedünk le, akkor termelhetünk villamos energiát vagy a víz potenciális energiáját mechanikai munkává alakítva gépeket hajthatunk. Így akár ki is küszöbölhetjük egyéb energiatermelő berendezéseink völgyidőszakait.


3. A szélenergia

Szélenergia hasznosítás

A szélenergia felhasználás területei, történeti áttekintése, szélturbinák, szélgenerátorok, szélerőművek. A szélenergia hasznosítását korábbi időkben is sokrétűen alkalmazták. Lehetőséget adott a tengeri közlekedésre, de a mezőgazdasági alkalmazásban is jelentős szerepet töltött be. Mai modern felhasználásának irányait is megismerhetjük és a folytatásban ezen berendezések működésének részleteit is megismerhetjük.

A szélenergia felhasználási területei


Rövid történeti áttekintés
A legkorábbi szélenergia hasznosítás valószínűleg a vitorlás hajó gondolata volt. Az első szélkerekek, melyek mechanikus munka végzésére is alkalmasak voltak (szélmalom, vízemelő szerkezetek) az Iráni Afgán határ közelében kerültek elő. A történelmet illetően más feljegyzések is vannak. I.e. 1971-ben Dismaskhi ókori arab tudós már beszámolt ilyen szerkezetekről, melyekről rajzok is készültek. Ezek függőleges tengelyű forgó malmok voltak.
Európában a 9-12-13. századtól találunk nyomokat a szélmalmok megvalósítására. A Németalföldön „hollandi” típus terjedt el, míg Németországban a „Bock” malom volt a jellemző. A múlt században hazánkban is sok szélmalom működött, főleg az alföld területén. Ezek mechanikus áttétellel működtek, főleg gabona őrlésére használták. A villamosság felfedezése után megjelentek az első szélgenerátorok, melyek már villamos áramot termeltek. Mintegy 1850 óta folynak Európában komoly kutatások és fejlesztések, ennek ellenére sokáig nem készült csak 50 kW alatti teljesítményű eszköz. Az első 100 kW feletti szélgenerátort 1931-ben a Krimben állították fel (Balak erőmű) A 90-es évek elején a legnagyobb berendezés 0,5 MW teljesítményű volt, napjainkban az 5 MW teljesítményű generátorok munkába állása várható. Ma a világon 30 GW kapacitás épült ki eddig.

Szélturbinák, szélgenerátorok, szélmotorok az áramtermelésben
Az első világháború folyamán a repülő gépek fejlesztése révén rövid idő alatt tisztázódtak az áramlástani problémák, ami a szélenergia hasznosításának kérdésében is gyors fejlődést idézett elő.
A vizsgálatok nyomán alakultak ki a modern légcsavarprofilok. Az áramló levegő és a légcsavar közötti kölcsönhatás elméleti összefüggései alapján új tudományágként született meg az aerodinamika. Egyik fontos területén – az ún. örvényelméletben – a magyar származású Kármán Tódor is jelentős eredményeket ért el.
Az 1980-as évektől a szélenergia az egyik legígéretesebb megújuló energiaforrásnak számít. Az igen dinamikusan növekvő keresletnek megfelelően ma már a világon számos cég foglalkozik villamos szélgenerátorok gyártásával. A terméklista igen széles: 100-200 W-os kisgépektől a 2-3 MW tartományig terjed változatos kivitelben.
A megnevezésekkel kapcsolatban igen eltérőek a szokások. Mint, ahogy a nemzetközi irodalomban és azonos nyelveknél, de különösen az egyes nyelvterületeken egy-egy szerkezeti elemre különféle elnevezések használatosak, úgy a hazai szóhasználat is sokféle, mind a köznyelvben, mind a szakirodalomban.
- szélmotor (mechanikus energia)
- szélerőgép (mechanikus, ritkábban villamos energia)
- szélturbina (villamos energia)
- szélgenerátor (villamos energia)
- szélerőmű (villamos energia)
Mindegyik kifejezés elfogadható, hiszen a lényeget, a funkciót fejezi ki, mégpedig a szélenergia átalakítását más energiaformákká.
A szélből nyert hajtóenergia ugyanúgy felhasználható generátorok hajtására, mint más erőforrás, természetesen sajátos szabályozással. A korszerű villamos szélerőművek rendszertechnikailag alapvetően hasonlítanak más energiaforrással működő erőművekhez. A telepítés kezdetben egyedi, később négy-öt manapság nagyobb csoportokban történik.

Szélgenerátorok, teljesítménykategóriái
Szélgenerátorokat az alapvető kivitelük szerint három csoportba sorolhatjuk:
A kicsi, különálló turbinák csoportja, amelyek akkumulátortöltésre, fűtésre használnak (10 kW tartomány alatt). Ezek a villamos hálózatoktól távol eső helyeken gazdaságosság szempontjából a legsikeresebbek. Jelenleg 200.000 akkumulátortöltő kis szélturbina üzemel a világon.
Alapkivitelben a generátorok akkumulátorokat töltenek és a tárolt energiát a későbbiek során a célnak megfelelően alakítják át. A legegyszerűbb, ha a háztartási berendezések közvetlen az akkumulátorok egyenfeszültségéről működnek (rádiók, televíziók, hűtőszekrények stb.). Előnyösebb lehet, ha a telepekben tárolt energiát invertereken keresztül ismételten váltakozó feszültség 50Hz-es energiává alakítják át, s így a hagyományos háztartási berendezések közvetlenül üzemeltethetőek.
Az így nyert energia költsége duplája is lehet a hálózatból nyert villamos energiának, vagyis olyan helyeken nem gazdaságosak, ahol hálózati villamos energia is rendelkezésre áll.
A második csoportba tartoznak a hibrid energiarendszerek közepes méretű szélturbinái (10-150 kW tartomány), amelyeket más energiaforrásokkal is kombinálnak, pl. fotoelektromos cellák, gyakrabban dieselgenerátorok. Felhasználhatóak vízhálózat vagy akkumulátorok töltésére vagy más speciális célokra pl. sótalanítás.
A harmadik csoportba tartoznak a közép- illetve nagyméretű szélturbinák, melyek teljesítménye a 80-as évek óta 100-ról 1.500.-3.000. kW-ra nőtt

4.Geotermikus energia

GEOTERMIKUS ENERGIA

A geotermikus energia nem más, mint a föld hője. A föld hőjét a földkéreg különböző rétegei vezetik a magma belsejéből a felszín felé. A kőzetek milyensége és a rétegek vastagsága befolyásolja a föld hőjének felszínre jutását. Magyarország igen szerencsés helyzetben van, ritka jó tulajdonságokkal rendelkezik. Mivel a Kárpát-medence talaja üledékes, víztározó porózus kőzetekből áll, ami történetesen igen jó hővezető, ezért egyszerűbb a geotermikus energiát kinyerni a földből. A geotermikus energia, egy alternatív energia típus, melyet megújuló energia néven is emlegetnek.

A geotermikus energiát nem ipari méreteknél legegyszerűbben hőszivattyúval lehet kinyerni. A földbe akár vertikálisan akár horizontálisan elhelyezett földszondák, egy állandó hőfokot tudnak a felszínre hozni, melyből a hőszivattyú melegvizet készít.

Ha elegünk van az állandóan emelkedő gázárból és a gázszámlákból, és csökkenteni szeretnénk havi rezsiköltségünket, akkor a háztartásunkban át kell térni a geotermikus energia hasznosítására. Ez manapság már nem hatalmas befektetés, így a geotermikus energia szinte minden háztartásban szerepet kaphat. Persze érdemes szakemberrel számításokat végeztetni, hogy a geotermikus energia használata, annak rendszerének kiépítése, az adott helyen és környezetben kifizetődő-e vagy sem. A geotermikus energia új építésű házaknál bizony szinte minden esetben gyorsan megtérül, hiszen a geotermikus fűtésrendszer és a hagyományos gázüzemű fűtésrendszer közötti árkülönbség nem jelentős, így pár év alatt a geotermikus fűtésre befektetett többletköltség megtérül, és nem elenyésző szempont, hogy a geotermikus ház a későbbiekben magasabb áron kerülhet forgalomba, drágábban értékesíthető az ingatlan piacon.

A geotermikus energia hasznosítása egyre elterjedtebb, és nem csak házak fűtésére, hanem ipari méretekben is, akár fűtésre, akár geotermikus erőművekről legyen szó. Jelenleg arra keressük a választ, hogy a geotermikus energia felhasználásával, hogyan lehet áramot fejleszteni, hogy a geotermikus energiát teljes mértékben ki tudjuk használni háztartásokban és ipari létesítményeknél. Ez nagyon fontos lenne, hiszen a geotermikus energia nem környezetszennyező, nincs káros hatása sem a földre, sem a levegőre nézve.

5. A hullám energia 

Kiszámítható, megbízható, bombabiztosan egyszerű: ezt ígéri a Skócia partjainál működő hullámerőmű. Bolygónk még mindig tartogat kiaknázatlan lehetőségeket, ha energiatermelésről van szó. A fosszilis energiaforrások leváltásában rengeteget segíthet a tengerek hullámzása.

Észak-Skóciában tavaly november óta működik kísérleti üzemmódban egy speciális, a tengeri hullámzás energiáját elektromos árammá alakító berendezés, mely az Oyster, azaz Osztriga fedőnevet kapta fejlesztőjétől, az Aquamarine Power nevű brit cégtől.
A 315 kilowattos berendezést az Orkney-szigetcsoport legnagyobb tagjának nyugati partján, az Európai Hullámenergia-központ (EMEC) Billia Croo nevű kísérleti telepén helyezték üzembe. A helyszínválasztás nem véletlen: az Atlanti-óceán északi részének erős hullámzása miatt itt a legnagyobb a hullámenergia-potenciál Európában.

Zöld energia a nagy kékségből: a hullámzás ereje
A legújabb fejlesztés sokban különbözik azoktól a rendszerektől, amelyeket a hullámok energiájának begyűjtéséhez valaha használtak. Az eddigi berendezések mechanikája például kényszerűségből olajjal működtetett hidraulikát használt. Az Oyster ezzel szemben a vizet használja hidraulikus folyadékként, ezzel is minimalizálva a környezetre gyakorolt hatását. Az eddig főleg a vízfelszínre telepített fejlesztésekhez képest a berendezés nagy része a víz alatt működik, és mindeközben állítólag rendkívül csendes.

A berendezést 2003-ban kezdték el tervezni és modellezni Nagy-Britanniában. Az Oyster a jelenleg működő legnagyobb hidroelektronikai hullámenergia-átalakító berendezés, mely a part menti hullámzást hasznosítva termel teljesen tiszta, nulla CO₂-kibocsátással járó elektromosságot.

Az erőmű-prototípus által termelt áramot bekapcsolták az Orkney-szigetcsoportot ellátó hálózatba. A működése alatt összegyűjtött adatokat felhasználják a már tervezés alatt álló Osyter 2 megépítése során. Az Osztriga következő darabját 2,5 megawattosnak szánják, és három összekapcsolt részegységből áll majd. A brit energiaügyi minisztérium alapítványa 5,1 millió fonttal (1,56 milliárd forint) támogatja a fejlesztés következő körét. A gyártó 2013-ra ígéri az első, kereskedelmi forgalomba kerülő erőművét.

Felválthatja az Osztriga a szénégetést

A találó névvel illetett berendezés a "minél egyszerűbb egy technológia, annál megbízhatóbb" elven működik. Az Oyster valójában nem más, mint egy egyszerű, mechanikusan felhajtható szárny, melynek párja nagyjából 10 méteres mélységben a tengerfenékre van csatlakoztatva. Minden elhaladó hullám megmozdítja a rögzítetlen szárnyat, melynek hatására hidraulikus dugattyúk pumpálnak nagynyomású vizet egy csőrendszeren keresztül a szárazföldön elhelyezett elektromos turbinába. A több ilyen berendezésből álló farmokat már arra tervezik, hogy közüzemi méretű energiaellátásról gondoskodjanak, jellemzően 100 megawattos vagy még nagyobb teljesítménnyel.

Skócia 60 gigawatt áramot termelhetne megújuló forrásokból

A tengeri hullámok energiája viszonylag jól hasznosítható - néhányan (például az USA-beli Oregon Állami Egyetem kutatói) egy ideje már próbálkoznak ezzel: elektromos generátorokat helyeznek az óceánok vízfelszínére. Egyelőre csak nagyon kevés, kísérleti jelleggel működő hullámgenerátor létezik a világon. Az így nyert energiát általában közeli sótalanító üzemekben hasznosítják, vagy vízszivattyúkat működtetnek velük. A kinyerhető energia mennyisége természetesen a hullámok magasságától, sebességétől, a víz sűrűségétől és a berendezéstől is függ.

A szigetcsoporton üzembe helyezett gépezet állítólag évi 500 tonnányi szén elégetését spórolja meg a Földnek, a 2011-re tervezett újgenerációs farm pedig - melynek fejlesztésére már támogatást is kap a cég - akár 3000 tonnányi szenet is kiválthat. Fejlesztői szerint az Oyster nagy teljesítményű, tartós, olcsón működtethető és karbantartható, és az általa előállított elektromos energia ára is versenyképes lesz.

A jövő zöld energiája: a hullámok

A hullámenergia-kutatást az teszi igazán ígéretessé, hogy olyan megújuló energiaforrásról van szó, melyre jó eséllyel folyamatosan számíthatunk, hiszen csak a tengerekre és azok mozgására van hozzá szükség. A napenergia hasznosításához például erős napsütés kell, és bár a napelemek akkor is működnek, ha felhős az ég, a teljesítményük ilyenkor messze elmarad a normálistól. Hasonlóképp a szélturbinák sem képesek áramot termelni, ha szélcsend van. Általában ezért is telepítik őket olyan helyekre, ahol rendszerint fúj a szél, de még így is előfordulhat, hogy a lapátok órákon keresztül mozdulatlanul állnak.

A hullámenergia egészen más eset, mert pontosan kiszámítható, ahogyan az is tudható, pontosan mikor jön dagály és apály a tengereken. A kiszámíthatósága miatt az olyan hullámenergia-átalakítók, mint az Oyster, kihelyezésüktől kezdve biztos, hogy minden nap megtermelik ugyanazt a mennyiségű energiát. Ha mindehhez hozzátesszük azt is, hogy ez az energia olcsóbban kinyerhető, mint bármely más megújuló forrásból, egyértelműen a hullámenergiáé a jövő.

6.Energia növények 

1. Mi az energianövény?

Alternatív energiahordozók keresésére a hagyományos (fosszilis) energiahordozók drágulása miatt van szükség. Hazánkban ennek egyik nagy lehetősége a biomassza hasznosítás, amelyben az energianövények termelése egy új - eddig nem alkalmazott - hasznosítási lehetőséget biztosít a feldolgozóknak és a termelőknek. A műszaki megoldások eddig is ismertek voltak, csak az alacsony hagyományos energia árak nem tették gazdaságossá az energia szántóföldi termelését. Energiaültetvényről beszélünk akkor, ha a mező- vagy erdőgazdálkodási tevékenység célja olyan növény előállítása, amelyből energiát nyernek ki. Ezek tehát nem melléktermékek, hanem főtermékek, mert az előállított biomassza energiatermelésre fordítódik. Csoportosítjuk őket anyaguk szerint (lágy- és fásszárúak), termesztési szempontból (évelő vagy egynyári), vagy a későbbi hasznosítás módja szerint (bioetenol, biodizel, biogáz vagy közvetlen hő előállítás).

2. Kinek ajánljuk a faapríték termelést?

Azoknak a gazdáknak, akiknek a gyenge termőhelyi adottságok miatt intenzív szántóföldi növénytermesztésre vagy kertészeti tevékenységre nem alkalmas területeik vannak. A száraz homokhátakra akácot, a belvizes, lápos területekre füzet, az üde talajokra nyárfát telepítve az eddig nem, vagy rosszul hasznosított területeken is jól jövedelmet érhetnek el a gazdák.

3. Hogyan foghatnak hozzá a gazdák a telepítéshez?

Azt ajánljuk, hogy a gazda előbb keressen feldolgozót, vagy a feldolgozó nevében szerződő felvásárlót, aki szerződik vele a megtermelt faapríték átvételére. Ezt követően kezdjen hozzá az engedélyeztetéshez, a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, és csak az engedély birtokában telepítsen! A telepítési engedély beszerzése után lehet telepítési támogatási kérelmet beadni az MVH-hoz. A telepítést csak a támogatási kérelem beadása után érdemes elkezdeni. Azok számára, akik a telepítést nem tudják önerőből elvégezni, a területi takarékszövetkezetek pénzügyi segítséget nyújtanak.

3.1 Kivel köthetnek a gazdák termeltetési szerződést?

A rövid vágásfordulójú fás szárú energia ültetvények telepítésére a "Tisza" Szövetkezettel már lehet szerződést kötni. A szövetkezet a jelenleg épülő szakolyi Dél-Nyírségi Bioenergetikai Művekbe és a Mátrai Erőműbe szállítja be a felvásárolt biomasszát. Az EU-regisztrációval rendelkező felvásárlóval kötött szerződés az alapja a telepítési engedély kiadásának, az ültetvény beruházási támogatásának, de még a kiegészítő területalapú támogatás igénylésének is. Ezenkívül a szövetkezet által megbízott integrátorok nem csak a feldolgozói szerződések továbbítói, hanem a tanácsokat és egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a gazdáknak (telepítési terv, pályázat készítés, szaporítóanyag beszerzés, ültető- és betakarítógépi szolgáltatások, stb.)

3.2 Mikor kell beadni, és mit kell becsatolni a telepítési engedély kérelemhez?

A 71/2007.(IV.14.) Korm. Rendelet és a 45/2007.(VI.11.) FVM rendelet határozza meg a fás szárú energia ültetvények telepítésének, művelésének és megszüntetésének részletes szabályait. A telepítési engedély kérelmet a Mg-i Szakigazgatási Hivatalhoz folyamatosan be lehet adni. A telepítő gazda és a termőhely azonosító adatain kívül kell az előbb említett termeltetési szerződés, egy blokk térkép, egy tulajdoni lap, szaporítóanyag igazolás, talajvizsgálati jegyzőkönyv és egy technológiai leírás. Abban az esetben, ha a telepítő csak bérli a földet, akkor a tulajdonossal kötött bérleti szerződésen kívül kell a tulajdonostól egy hozzájáruló nyilatkozat is.

3.3 Mikor kell beadni, és mi kell a telepítési támogatáshoz?

A 72/2007.(VII.27.) FVM rendelet alapján a telepítési költség 40-60 %-t kaphatják meg a gazdák vissza nem térítendő támogatás formájában. Ez akác esetében maximum 160 ezer , energianyár és fűz esetében pedig maximum 200 ezer Ft/ha lehet. A telepítés támogatási kérelmének beadása október 1. és november 2 között lehetséges az MVH-hoz. A támogatási kérelmet az MVH honlapjáról letölthető nyomtatványon lehet beadni. A telepítési támogatást csak azok a termelők vehetik igénybe akik üzemi mérete legalább 4 európai mértékegységet eléri, és legalább 1 ha ültetvényt telepítenek. A támogatást felvevő gazdáknak egy éven belül be kell fejezni a telepítést, és legalább öt évig fenn kell tartaniuk az ültetvényt.

3.4 Kaphat-e terület alapú támogatást a gazda a fás szárú ültetvények után?

A rövid vágásfordulójú fás szárú ültetvények szántóföldbe telepíthetők, az ültetvény átvétele után az ingatlan nyilvántartásban - a gyümölcs ültetvényekhez hasonlóan - feltüntetik, hogy ezen a területen fás szárú ültetvény van, de az ültetvény felszámolása után ugyancsak vissza kell vezetni szántó művelési ágba az ingatlant. A jelenlegi jogszabályok alapján ugyan úgy jár a terület alapú támogatás, mint a gabona növények után. A 33/2007.(IV.26.) FVM rendelet alapján kiegészítő támogatást is kapnak a gazdák. Ennek mértéke maximum 45 EUR/ha, amely a terület alapú támogatással együtt igényelhető.

3.5 Hogyan lehet pénzügyi segítséget kapni a telepítéshez?

A "Tisza" Szövetkezettel szerződő gazdáknak a területi Takarék Szövetkezetek kedvezményes hitelekkel segítik a telepítéseket. Ezen hitelek fedezete elsősorban az az állami támogatás, amelyet a gazda a telepítésre és a területre kap. A hitelkérelmeket ezért a támogatási okirat kézhez vétele után érdemes a gazdáknak megkötni. A jövedelem a termőhelytől ökológiai adottságaitól, a növényfajtól és a szállítási távolságtól jelentős mértékben függ. Mindent összevetve támogatás nélkül 100 ezer, terület alapú támogatással számolva 150 ezer Ft/ha jövedelemmel lehet számolni egy évre vetítve fás szárú energianövények termesztése után.

4. A szaporítóanyag

Fűz ültetvények esetén a telepítésre kerülő szaporítóanyag szabványnak megfelelő simadugvány, akác esetében pedig erőteljes magcsemete. A füzet 150 X 75X65 cm-es térállású ikersoros rendszerben telepítik, igazodva a betakarítógép paramétereihez. Az akác telepítése szimpla 240- 260 cm sortávolságra és 25-35 cm-s tőtávolságra történik, magasabb tőszámmal, mint a hagyományos erdőtelepítések esetében.

5. Terület kiválasztás és előkészítés

Energiaültetvényt csak olyan termőhelyen létesítsünk, amelyen a szántóföldi gazdálkodás rentabilitása nem biztosított, a gabonafélékkel vagy egyéb kultúrákkal nem érhetők el a biztonságos jövedelmezőséget jelentő hozamok. A víznyomásos - esetlegesen időszaki vízborítással jellemezhető, magas talajvizű - láp és réti területek kiváló energianövénye a fűz; melyből már sok fajta áll rendelkezésre. A száraz, alacsony szerves anyag tartalmú, ugyanakkor megfelelően szellőzött, levegős talajokra viszont az akác való. A telepítésre szánt területet a telepítést megelőző őszön minden évelő és egyéves gyomtól meg kell tisztítani. Erre hatóanyagú totális gyomirtást alkalmazunk. A gyomirtó hatása után (2-3 hét) a területet letárcsázzuk, majd közép mélyen leszántjuk. A szántást minden esetben zárnunk kell, még a fagyok beállta előtt, mert a kora tavaszi telepítés előtt a talajviszonyok később nem adnak rá időt. Magas hozamokat csak a megfelelően előkészített ültetvényektől várhatunk.

6. Telepítés és az első év ápolási munkái

A telepítés optimális időpontja március első és április harmadik dekádja között van a talaj és időjárási viszonyok függvényében. A növények kezdeti fejlődése miatt, ésszerű határok között érvényes a minél hamarabb, annál jobb elv. A fűz dugványokat kézi erővel, vagy erdészeti dugványültető gépekkel is ültethetjük, de létezik szálvesszővel dolgozó nagy teljesítményű dugványvágó/ültető gép is. A dugványoknak mindenképp egy morzsás szerkezetű, ugyanakkor tömörödött, nedves talajba kell kerülniük. A dugványozás akkor megfelelő, ha a dugványok felső vége a talaj szintjével kerül egy szintbe. Az akáccsemetéket erdészeti csemeteültetővel telepítjük ki úgy, hogy a gyökfő minél mélyebben kerüljön a talajszint alá. A csemetéket ezután a talaj felszínénél visszavágjuk. Visszavágás nélkül elmarad a kezdeti erőteljes növekedés. Mind az akác, mind a fűz esetében léteznek különböző gyomirtószer kombinációk, melyek az egyéves és évelő gyomok csírázása ellen hatnak. Ezt a preemergens gyomirtást telepítés után azonnal el kell végezni. A magról kelők ellen kiadott gyomirtók hatásának lejártával a fűzben a vegetáció során használhatunk állomány gyomirtó szereket is, akácban már korlátozottak a lehetőségek. Ekkor csak a mechanikus védekezésre hagyatkozhatunk. Az első éves ápolás az energiaültetvényeknél a minél teljesen gyommentességre való törekvést jelenti. Fűz esetében az ültetvény 8-10 hetes korától nagyon jó természetes gyomelnyomó képességgel számolhatunk, a kritikus időszak tehát meglehetősen rövid. Az akác ültetvények gyomelnyomó képessége viszont csak a második évtől megfelelő. Az energiaültetvények későbbi gazdaságos üzemeltetése a megfelelő terület előkészítésen és az első éves ápoláson - gyommentességen - múlik. Adminisztratív, vagy technológiai jellegű kérdéseivel keresse a munkatársainkat, akik a gyakorlatban is bemutatják a fentebb leírtakat, valamint segítenek szaporítóanyag, apríték felvásárlás és pályázatkészítés témakörökben is.